A probiotikumok és az immunrendszer kapcsolata
Az immunrendszer 70%-a a bélben, vagy ahhoz kapcsolódóan helyezkedik el. A probiotikumok több ponton is serkentik az immunrendszer működését. Egyrészt a születést követően hatásuk van az immunrendszer érésére, másrészt a későbbiekben segítik az idegen anyagok felismerését, a falósejtek munkáját. Elősegítik a bélnyálkahártya felszínén található immunanyag termelődését is. Valószínűleg az imént felsorolt hatásokkal magyarázható egyes allergiás betegségekben tapasztalható kedvező hatásuk.
Mely baktériumtörzsek a legfontosabbak egészségünk szempontjából?
A normál bélflórát alkotó baktériumok közül van néhány, amely kiemelten hasznos a szervezet számára, ide tartoznak például a lactobacillus törzsek és a bifidobaktériumok. Ezeket a baktériumokat együttesen probiotikumoknak is nevezhetjük.
Immunrendszerünk 70%-a bélben vagy ahhoz kapcsolódóan helyezkedik el. A probiotikumok több különféle módon fokozhatják az immunrendszer működését: elősegítik a bélnyálkahártya felszínén található immunanyag (IgA) termelődését, segítik az idegen anyagok felismerését, és a falósejtek működését. Részt vesznek a normális bélműködés kialakításában is, mert az általuk termelt anyagok serkentik a belek összehúzódó-képességét. Gátolják a kórokozó baktériumok megtelepedését és szaporodását, valamint gyulladáscsökkentő anyagokat termelnek. Így jelenlétük a bélben több betegség kivédésében is szerepet játszik.
A probiotikumok csecsemő- és gyermekkori használatának előnyei
A gyermekkori atopiás bőrgyulladás (ilyenkor az immunrendszer nem megfelelő, fokozott működéséről van szó) esetében azoknál a családoknál, ahol gyakori volt ennek a betegégnek az előfordulása, probiotikumok alkalmazása mellett bizonyíthatóan csökkent az atopiás bőrgyulladás előfordulása a gyermekekben. A probiotikumoknak ezekben az esetekben az immunmoduláló hatásuk révén lehet támogató szerepük.
Miért jó, ha a probiotikumokat "védett" formában fogyasztjuk el?
A probiotikus baktériumok egyik fontos tulajdonsága, hogy képesek túlélni a vastagbélig vezető útjuk során a gyomor savas közegét, az epesavak és a vékonybél pusztító hatásait. Ennek ellenére a baktériumokat érdemes egyéb védelmi rendszerrel ellátni, hogy biztosítsuk a lehető legmagasabb csíraszámot, így a legkedvezőbb hatékonyságot. Ez a védelem lehet akár egy kapszula burka is, úgy, hogy a baktériumokat védőburokba vonja egészen a vastagbélig. Így Ön biztos lehet benne, hogy a kapszulánként a csomagoláson jelzett, megfelelő baktérium csíraszám eljuthat oda, ahol egészségvédő hatásukat azután kifejtik.
Ilyen elvárásoknak pl. a probiotikus élelmiszerek nem tudnak megfelelni: a bennük lévő probiotikus élő sejtek ugyanis még hűtőtárolás mellett is gyorsan pusztulnak.*
*Dr. Szakály Sándor: Probiotikumok és humánegészség (2004) 14. oldal
Kik nem szedhetik a probiotikumokat?
Probiotikumokat nem szedhetnek olyan gyerekek és felnőttek, akik úgynevezett immunszupressziós állapotban vannak, tehát az immunrendszerük valamilyen okból (akár egyes daganatos betegségek, akár szervátültetés miatt) csökkent működésű állapotban van. Szintén nem szedhető a szer véres hasmenés, rövid-bél szindróma vagy vérmérgezés esetén.
Vannak-e a probiotikumoknak káros mellékhatásai?
A probiotikumok alkalmazása mellett ez idáig káros-, illetve mellékhatást nem észleltek. Azoknak kell ezeket a szereket elkerülni, akik allergiásak a kapszula valamelyik összetevőjére.
